A piercingek története

A piercingek viselése nem egy modern jelenség. Az emberi testet időkön és kultúrákon átívelően széles körben használtuk kifejezőeszközként. Még az eddig fellelt legidősebb múmia - Ötzi, a jégember - fülében is találtak egy 5300 éves piercinget.

Egyes kultúrákban a fiúk a pubertásba érve kaptak piercinget a felnőtté válás szimbólumaként. Mások a törzsi hovatartozás vagy a társadalmi normák elleni lázadás jelzésére használták a piercingeket, vagy esetleg egyes fizikai jegyek kiemelésére. Vannak helyek, ahol a piercing státuszszimbólum: minél több piercinged van, annál magasabb társadalmi réteghez tartozol.

A piercingek szerepet játszottak a rabszolgakereskedelemben és a vadászatok során is. És egyes társadalmakban még az intim piercingek szexuális előnyei is fontosak voltak a rítusok során!

Most feltárjuk nektek a piercingek mint az egyik legősibb testmódosítási forma izgalmas és néha meghökkentő történelmét.

Rituális piercingek

Egyes kultúrákban a kamaszok piercinget kapnak, amikor elérik a pubertás kort, ezzel szimbolizálva, hogy mostantól a felnőttek közé tartoznak. Borneóban például az apa és az anya kilyukasztják a gyermekük egy-egy fülcimpáját, ezzel jelezve annak függetlenségét.

Egy másik érdekes rituális piercingről azt tartják, hogy távol tartja a démonokat és gonosz szellemeket. Rengeteg bennszülött törzs hisz abban, hogy a démonok a fülön keresztül tudnak az emberi testbe jutni. Ezért tesznek védelemképpen egy fémdarabot a fülbe, mert úgy hiszik, hogy a fém elűzi a démonokat és a gonosz szellemeket.

Voltak olyan törzsek, akik még intim piercingeket is használtak, a szexuális stimuláció és a termékenység növelésére. Kicsivel később, az 1700-as Európában, a piercingek épp az ellenkezőjére voltak használva: a maszturbáció és a feltételezetten abból eredő morális problémák megelőzésére!

A tengerészek és a piercingek

Európaszerte úgy vélték az emberek, hogy a tengerészeknek ki kell lyukasztaniuk az egyik fülüket, ha átszelik az Egyenlítőt. De a fülkarikáknak volt egy másik funkciója is. Volt egy széles körben elterjedt mítosz, mi szerint a fülpiercingtől élesebb lesz az ember látása.

Mindezek mellett a fülékszerek még egy célt szolgáltak. Főleg a középkorban, a legtöbb európai számára nagyon fontos volt, hogy keresztény módon legyen eltemetve. Ha a hajó elsüllyedt, és a tengerész testét megtalálták, vagy partra sodorta a víz, a fülkarika tudott fizetségül szolgálni egy méltóságteljes, keresztény temetésre. Éppen ezért a legtöbb ékszer aranyból készült abban az időben.

A sarkvidéki régióban ugyanakkor a piercingeket arra használták, hogy szerencsét hozzanak a vadászoknak. A sarkvidéki vadászok igyekeztek rozmárnak álcázni magukat, hogy a közelükbe tudjanak kerülni, aztán elejteni őket. Ezt úgy érték el, hogy átlyukasztották az ajkukat és a rozmár fogaira hasonlító hosszú ékszereket helyeztek be.

Piercingek és pénz

A világ egyes tájain a piercing összekapcsolódik a társadalmi helyzettel. Minél gazdagabb vagy, annál több piercinged van.

Az ősi Indiában például gyakran készültek piercingek hatalmas, fényűző ünnepségek során, ahol a házigazda fizetett valakinek, hogy jöjjön és készítsen piercinget a gyermekei vagy unokái számára, ezzel magasabb státuszt ajándékozva nekik. Az ékszer anyaga is gyakran nagy jelentőséggel bírt. A nemesfémek, például arany viselője nyilvánvalóan jobb helyzetben volt, mint azok, akik szaruból vagy csontból készült ékszereket viseltek.

India egyes részein az emberek a mai napig hatalmas és gyönyörű piercingékszereket viselnek státuszszimbólumként. Ez kifejezetten igaz az orrpiercingekre, amit az indiai nők jelentős hányada visel. Emellett Indiában úgy tartják, hogy a bal orrcimpád kilyukasztása segít a menstruációs fájdalmak enyhítésében!

Rabszolgakereskedelem és piercingek

A szerep, amit a piercingek töltöttek be a transzatlanti rabszolgakereskedelemhez kapcsolódóan, jó példa arra, hogy a piercingek akár kevésbé vonzóvá is tehetik az embert, a fizikai kinézet erősítése helyett. A nők kereskedelme gyakran szexuális célú volt a rabszolgakereskedelem során, ami azt jelentette, hogy a megjelenésük nagy jelentőséggel bírt.

A nők különböző technikákat alkalmaztak, hogy elkerüljék a kizsákmányolást. Ezért jelentősen eltorzították a megjelenésüket az alsó ajkuk átlyukasztásával, majd egy tányérszerű tárgy (pelele) behelyezésével. Emellett az első fogaikat is gyakran kitépték, hogy legyen helye egy nagyobb méretű pelelének, ahogy tágult a piercing. A pelele kivételekor az alsó ajak vékony bőrkarikaként lógott alá az állra, szándékosan kevésbé vonzóvá téve a nőket.

Amikor a fülpiercing kiment a divatból

Volt egy párszáz éves időszak, amikor a fülpiercing majdnem teljesen eltűnt. Körülbelül a VI. századtól a XVI. századig a fület vagy haj, vagy ruha kellett, hogy takarja. Nem túl praktikus fülékszereket hordani, ha folyamatosan hajjal vagy ruhával érintkeznek. Ennek köszönhetően a fülpiercing kiment a divatból egy időre Európában, legalábbis a nők számára. Abban az időben a legalacsonyabb társadalmi osztályok tagjai hordtak fülékszereket: a rabszolgák és a prostituáltak.

A férfiak számára azonban egy időben nagyon divatba jött a fülbevaló. Nem sokkal azelőtt, hogy a nők ismét elkezdtek fülékszereket hordani, volt egy időszak, amikor több férfinak volt kilyukasztva a füle, mint nőnek. A XVI. században több meghatározó személyiség viselt fülbevalót (de csak az egyik fülben). Közöttük volt Shakespeare, az angol király, és más fontos személyek is. Habár ez a trend elég rövidéletű volt.

Növekvő népszerűség

A II. világháború után a piercingek elkezdtek ismét elterjedni a nyugati kultúrában. Egyes szubkultúrák, mint a punk mozgalom vagy a meleg szubkultúra, azért viseltek piercingeket, hogy elkülönüljenek másoktól. Aztán ez a trend hamar mainstreammé vált.

Napjainkban a piercingviselés már lassan átlagosabb, mint ha valakinek nincs egy se. A piercingtrendek folyamatosan változnak: ami ma divatos, lehet, hogy újra az lesz egyszer, de az is lehet, hogy soha többé. Ki tudja, milyen piercingtrendek várnak még ránk a jövőben!